Ha távfűtéses lakásában csörög a radiátor, ha nem úgy fűt, ahogy szeretnék, ha meghibásodott a termosztatikus szelep, akkor mindenki tisztában azzal, hogy a DVCSH. számát tárcsázza.
Azt azonban sokan nem értik, hogyan is lehetséges az, hogyha dugulás van a pincébe, akkor valakihez kivonulnak másokhoz pedig nem.
Igényekhez a szerződéseket
Nyalka László, a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. műszaki igazgatója egy szerződés mintát tesz elém: Víz- csatorna rendszer átalánydíjas ügyeleti és karbantartási szerződése nevet viseli. Azok, akik dugulás elhárítását vagy az ingyenes vízóra cserét, hitelesítését és plombálását kérhetik, ilyen szerződéssel rendelkeznek.
– Hőszolgáltatási karbantartási szerződést gyakorlatilag minden távhőt igénybe vevő
közösség kötött társaságunkkal. Ezért nincs gond, ha bejelentik, hogy csörög vagy csöpög, kilyukadt a radiátor vagy meghibásodott a termosztatikus szelep, mi megyünk és megjavítjuk. A hőszolgáltatási karbantartási szerződés keretein belül olyan feladatokat is elvégzünk, amely az alapszolgáltatásunkban nincs benne – magyarázza a műszaki igazgató. – Többek között ezen szerződés alapján, ami egy átlagos lakásnál havonta 100-120 forintot jelent, elvégezzük a légtelenítést, a rendszer feltöltését, a radiátorok tömítésének, a távhő- és a használati vezetékeknek a javítását, vagy kicseréljük ezeket, ha nem javíthatóak. Hasonló a helyzet a radiátoroknál is, amennyiben ha kétszeri hegesztés után is javításra szorul, vagy nem javítható, akkor a szolgáltató köteles saját költségén cserélni.
Vannak ugyanis olyan feladatok, amelyeket a szolgáltató alaptevékenységben végez, s vannak olyanok, amelyekre nem terjed ki a kötelezettsége, ezeket a lakásszövetkezetekkel, a társasházakkal kötött vállalkozási szerződés alapján látja el. A víz- és a csatornarendszer ügyeleti karbantartásával is ugyanaz a helyzet, mint a távhőrendszerrel és a melegvíz ellátással. Ez utóbbinál azért bonyolultabb a helyzet, mert nem teljes körűen veszik igénybe a lakóközösségek ezt a szolgáltatásunkat.
– Nagyon sok fogyasztónk nincs tisztában azzal, hogy az ő társasházuknak, lakásszövetkezetüknek van-e velünk karbantartási szerződést ivóvízre és a csatornaszolgáltatásra,- folytatja a műszaki igazgató – vagy a vízórák cseréjére vagy sem. Így nem értik, hogy egyes házakba miért megyünk ki elhárítani a dugulást, hozzájuk meg miért nem. Hibafelvevőink, szerelőink azonban pontosan tudják, hogy melyik utca, melyik háza jogosult a megkötött szerződések alapján ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni.
A víz- csatornarendszer karbantartási szerződéséből is kétféle létezik. Az egyik kiterjed a mellékvízmérők javítására, cseréjére és hitelesítésére is, egyébként megtudom, hogy ezt veszik igénybe a legtöbben, a másik típusúban ez nincs benne.
Hogy miért van az, hogy valamire kiterjed a fizetett alapdíjért a szolgáltató kötelezettsége, másra pedig nem azt Simon Ferenc, a társaság ivóvíz-szolgáltatással foglakozó szakembere próbálja megmagyarázni. Egy papírlapot vesz elő.
– Mindjárt megmutatom,- mondja, s rajzolni kezd. Később ennek a rajznak még jelentős szerepe lesz, de akkor csak érdeklődve néztem, ahogy a nagy fehér papírra mindenféle vonalakat húz, s hogy van ez összefüggésbe a dugulással.
Kezdjük a közműszolgáltatással
A lap első felére egy nagy egyes kerül, és föléje a közműszolgáltatás kerül. Megtudom, hogy ameddig közműszolgáltatás tart addig üzemeltetési, karbantartási, javítási kötelezettsége van a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft-nek. A távhő-szolgáltatásnál a hőközpontig tart a közszolgáltatás. A vízvezetékeken ez a bekötési főmérőig terjed, azaz a bekötési főmérő még a szolgáltatóé, onnan kezdve azonban a fogyasztóké az épületen belüli hálózat, illetve minden, ami hozzácsatlakozik. Azaz, ha ettől kezdve bármi folyik, csöpög és dugul, ahhoz a szolgáltatónak alapesetben a 38/1995. kormányrendelet szerint semmi, de semmi köze. Az alapesetben után mindig következik egy nem alapeset is, de erre majd később térünk ki.
A csatornáknál ez a felelősségi pont az épület külső falsíkja.
Azaz, ami azontúl az épületben történik, az már jogilag nem tartozik a szolgáltatóhoz. Ám…
A vízórával vagy a vízóráig
A fehér lap következő felére egy kettes szám kerül. Szépen nyomtatott betűkkel – amúgy műszaki ember módjára- írja, hogy a DVCSH vállalkozási – karbantartási szerződés – alapján elvégzett feladatai.
A papíron egy a kis köralakú jel a bekötési vízmérőt jelzi, majd onnan folytatódnak a vezetékek vonalai, egészen be a lakásokig egészen azon belül is a mellékvízórákig.
– Ez a belső alapvezetékeket jelenti, amelyek az épület pincéjében futnak, illetve a belső felszálló vezetékeket, köznéven a strangokat. A legtöbb közösség, amely az épület ivóvíz és csatorna rendszerére átalánydíjas karbantartási szerződést kötött társaságunkkal, olyan szerződést kért, amelyek a mellékvízmérők javítását és karbantartását és 6 évenkénti hitelesítését is tartalmazza.
A karbantartási szerződés alapján végzett kötelem a szennyvíznél alapvezetéket és ejtővezetéket érinti, ahonnan leágaznak a lakásokba a bekötések. Ennél tovább a szerződés hatálya nem terjed ki. Azaz a WC-k dugulását nem tartalmazza, de ha a házban baj van az ejtő vagy alapvezetékekkel, s emiatt nem folyik le, aminek le kell folynia, oda haladéktalanul kivonulnak a társaság szakemberei.
– Nagyon fontos tudnia azon fogyasztóinknak, – folytatja a szakember – akikkel ilyen szerződéses jogviszonyban vagyunk, hogy ezeken a területeken csak hibaelhárítási kötelességünk van: elállítjuk a folyást, elvégezzük a dugulás-elhárítást, de nem végzünk helyreállítást.
Ezt követően a harmadik pont is a lapra kerül. Ez az, ami a mellékvízmérőkön túl kezdődik a lakásokban, vagy a szennyvíznél az a pont, ahonnan a lakások rákötése az ejtővezetékre megtörténik.
– Ez az, amire a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft-nek sem üzemeltetési, sem javítási kötelezettsége nincs, s vállalkozási tevékenységként sem végezzük. Ezeket az apró javításokat ugyanis nagyon megdrágítaná, ha a 24 órás, készenléti ügyeleti szolgáltatásunk részeként végeznénk. Viszont szívesen segítünk a bajba jutott fogyasztóinknak, akiknél csöpög a csap, vagy nem jó a Schell-szelep, lassan folyik le a mosogató, hogy kiket hívhatnak a kisvállalkozók közül, akik ilyen javításokra szakosodtak.
Mennyi az annyi?
A víz- csatornarendszer átalánydíjas ügyeleti karbantartása lakásonként havonta 80-100 forintba kerül, de ha azt is szeretnénk, hogy ne legyen gondunk a vízóra karbantartására, a hatévenkénti cseréjére és hitelesítésre sem, akkor ezt vízóránként havonta további 70-80 forint körüli összegért vehetjük igénybe.
A legtöbb társasház ezt a szolgáltatást kedveli a legjobban, ha ugyanis osztanak és szoroznak, akkor ugyanis könnyen kiszámolhatják, hogy egy esztendő alatt 850-1000 forintot fizetnek a szolgáltatónak, hat év alatt ez 5000-6000 forint. Ha egyedi fogyasztóként kérik a vízóra cserét, beszerelést és hitelesítést, plombálást azt a jelenlegi árakon megközelítőleg 10-11000 forintért vehetik igénybe. Tehát csupán pénzügyileg nézve is jó üzlet. Nem beszélve arról, hogy nincs gondjuk azzal, hogy elromlanak-e a vízórák vagy hitelesek-e a társasház minden lakásában. A szerződés pontos díját a lakások és a vízmérők száma alapján állapítják meg. Távhő- és melegvíz karbantartási szerződéssel együtt pedig minden még olcsóbb.
– Megéri az ivóvíz- és csatorna karbantartást igénybe venni? – szegezem a műszaki igazgatónak a kérdést.
– Számoljon csak. Egy harminclakásos társasház fizet havonta összességében kb. 3000 forintot, egy évben az 36000 forint. Ha csak évente egyszer kellene a dugulás-elhárító vállalkozókat kihívniuk, már akkor megtérült a szerződés összege, s ugye egy harminclakásos társasháznál ez évente nem csupán egyszer fordul elő.
Murphy után szabadon, ami eldugulhat, az el is dugul. Az ezzel járó kellemetlenséget elkerülni nem tudjuk, s költségeit azonban csökkenteni mindenképpen. Mondjuk havi 100 forintra.
